Most ültem először úgy repülőn, hogy nem ugrottam ki belőle. A kis Boeing, amivel Helsinki-ig utaztam, olyan kicsi volt, hogy a legtöbb távolsági busz kenderbe veri. A nagy Airbus, amivel Tokióig utaztam, az jobb volt valamivel, de 10 órát ott ülni így is rossz volt (szegény Szilvi). Rájöttem: jobb úgy felszálni és valószínűleg leszálni is, ha kilátsz elöl is a repülőből. Így ugyanis - hogy nem láttam ki - folyamatosan az volt az érzésem, hogy a föld közeledik, de sehol a kifutópálya. Na mindegy. Ennyi izgalom kellett a 10 óra semmit sem csináláshoz.
Tokió sokkolja az embert, amikor megérkezik. Minden nagyon sűrű és első ránézésre kaotikus. Már a repülőtéren érzi az ember, hogy itt más a volumen. Aztán utazik az ember egy órát vonattal úgy, hogy folyamatosan városban megy a vonat 100-al. Döbbenetes mennyiségű ember él itt. Tokiónak 4-5 olyan városközpontja van, mint maga Budapest.
A vasúthálózat olyan, hogy az egy külön posztot megér. Nagy vonalakban azért itt is: csak a városnak 50-nél több vasútja van. Ezen felül(!) Tokión belül 10-15 metró vonal is van. A vasút vonalakon van külön személy és gyors vonat is. Nem havi bérlet van, hanem feltöltesz egy kártyát pénzzel és a rendszer a szerint vonja le az utazási díjjat, hogy mennyit utazol. A busz is így működik, de az csak a helyi forgalmat bonyolítja.
A cégnél eddig összesen fél napot voltam, úgyhogy arról majd a jövő héten írok.
Az emberek: mindenki kedves és udvarias. Ha sor van, senki nem pofátlankodik előre. Akkor is segíteni akarnak, ha nem is értik, amit mondasz. Ez vicces. Viszont: senki nem beszél angolul. Majdnem olyan, mintha tök egyedül lennék a városban. Csak a külföldiekkel lehet kommunikálni. :(
Képek: amint lesz saját netem, feltöltöm őket.
Első programok: külön poszt lesz. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
naszta 2009.09.06. 09:06:34
L A 2009.09.07. 10:18:12
Serénykedj, hajszold a net hozzáférésedet!
Várjuk a fotókat.
Amit írsz az összevág mindazzal, amit azóta J-ról hallottam. Félelmetes, h annyian vannak, h fel sem tűnik, h csak az "okosak" beszélnek angolul, az meg ritkán jön szembe ekkora tömegben. Viszont mindenki segíteni akar!
Derítsd ki: Értik-e a viccet vagy tényleg igaz-e, hogy csak úgy csinálnak? (De azért ne rugasd ki magad az első 7en! ;) )
FiloSoft 2009.09.07. 19:37:41
El ne veszítsünk Téged abban az óriási városban! Ha szabad tanácsolnom: mi úgy szoktuk Am-ban, hogy szállodát keresünk, mert ott valami bantu négus talán tud annyit angolul, mint mi és akkor segít.... (Jókat lehet pisilni is egy-egy hotelben...). Végülis hol vagy? Kavasakiban vagy Yokohamában?
Mekkora szobád / lakásod / helyed van? Kiírva sincs semmi angolul?
Zóra-babával megyünk szombaton táncházba! Na puszi! Gyöngyi
Enagyi 2009.09.07. 19:38:33
Nagyon várjuk a többit is.
Írj arról, hogy hogyan étkezel?
Szia. Enagyi
Rosta 2009.09.08. 17:19:21
Azután itthon mindjárt be is vezetheted. :)
SAttila 2009.09.08. 21:00:16
attila The Hun · http://www.attila.fustos.com 2009.09.08. 21:27:34
örülök a blognak...
teccik
irjá még okosakat meg tőcsed fő a képeket...
a blogkezdőmondat nagyon f@sza... :)
Naszta · http://naszta.hu 2009.09.10. 13:46:43
Enagyi 2009.09.11. 09:41:48
15 óra az út, és visszafelé kétszer át kell szállni, csomagokkal együtt.
Az átszállásra 4 perc marad. Onnan még 2 óra kocsival az út Srimába.
Micsoda szerencse, hogy Japánba 10 óra repüléssel megúsztad. Európába, a szomszédba 15 óra alatt érsz oda.
Hogy vagy? Rég nem írtál. Várjuk. Puszi Enagyi.
Naszta · http://naszta.hu 2009.09.11. 17:43:46