Szóval az alaptörténet: 3-ad éves PhD hallgató vagyok a Műegyetemen. 3 évig a GE Healthcare fizette a PhD ösztöndíjjamat, örök hála érte. Szerencsémre szigorúan követelték a teljesítményt. Ennek ellenére, mint minden normális PhD hallgató, én sem tudtam befejezni a témámat 3 év alatt. Hogy ez a 3 év mekkora marhaság az egy posztot külön megérne. De itt nem ez a lényeg.

Márciusban aztán megláttam egy pályázatot a BME honlapján, ami egy egy éves Japán kutatómunkáról szólt a Toshibánál. Azért jelentkeztem rá március végén, mert azt gondoltam, hogy jobb pozicióból tárgyalhatok a GE-vel, ha megnyerem. Mire az eredményét kihirdették április végén, már akkor is mentem volna Japánba, ha a GE kétszer többet ajánl, mint a Toshiba. Megtetszett az ötlet ugyanis, hogy a világ másik végét megnézzük. Japánt és Németországot tartom és tartottam a két legkiválóbb mérnöknemzetnek. A várakozás egy hónapja teljesen megváltoztatta a pályázathoz való hozzáállásomat. Semmi pénzért nem hagytam volna ki a lehetőséget.

A Toshiba ajánlata több volt, mint korrekt. Nem csak az én kiköltözésemet és életem költségeit fizetik ki, hanem a családét is. Erre nekem nagy szükségem volt, mert bárhova is mentem volna külföldre*, mindenképp vittem volna a családot is. Gyönyörű párom és egy lányom van.

A legnagyobb meglepetés április közepén ért minket: kiderült, hogy párom a második gyermekünkkel van áldott állapotban. Ekkorra már biztosak voltunk benne, hogy ha nyerünk, akkor megyünk. Így az organizáció rendesen tovább bonyolódott, de sikerült végül mindent megoldani: én most szeptember 2-án repülök ki, majd novemberben hazarepülök a második gyermekem születésére. A család januárban követ Japánba, végül jövő augusztusban jövünk haza. Ezeknek az utazásoknak és eseményeknek az izgalmairól majd szintén írok majd itt.

Még egy apró történet: amikor megtudtam, hogy nyertem, meg akartam nézni, hogy hogy néz ki az a város, ahová megyünk. Nekem jóbarátom a google, szóval beírtam: Kawasaki és rákerestem a képekre. Egyetlen kép sem volt a városról... na ezért van ez a kép a poszt elején. :)

A blog neve egyébként azért Tokió, mert Tokió várostól Yokohamáig egy metropoliszba nőttek össze a települések. Az egyik ilyen település Kawasaki. Ma olyan város Kawasaki, mint a Ferencváros Budapesten.

*PhD hallgatóknál kifejezetten ajánlott valamennyi időt eltölteni külföldön. Szerintem is gyanus az a túdós, aki csak otthon tud "nagy" kutató lenni.